2015. április 24., péntek

Tippek, trükkök, praktikák, hogy ne kelljen semmit sem kidobni - interjú Benkő Katalinnal



Benkő Katalin igyekszik minél inkább védeni a környezetet, szóval már gyerekként sem tartotta mindegynek, hogy a kukába kerül-e a szemét, vagy a földre, legyen az a hely erdő, vagy város. Ez a dolog egyre inkább fokozódott benne, s ma már ott tart, hogy a legtöbb "szemétre való" dologból minél többet akar kihozni, bármi is legyen az. Alkotásai közül az egyik kedvence a pici villanykörtés nyaklánc, hiszen - mint mondja - azt 100%-ban újra hasznosította, mivel egy rossz dinamó tartozékai voltak. Sőt, még a kutyájának is örök emléket állított : a kutya lenyírt szőrzetéből 2 kulcstartó és egy övre szerelhető tarsolyt készített, utóbbit a kutyája képzésénél használja, jutalomfalat tárolásra. A használaton kívül lévő CD-kből, DVD-kből falidíszt készített, ez utóbbi nagyon aprólékos munkával, 10 óra alatt készült el. Először nagyon apróra darabolta a lemezeket, majd felrajzolta a kívánt mintát a falra, s csak ezt követően kerültek a helyükre az egyes darabkák. Számára az egyszerű újságpapír sem szemét, abból készítette ugyanis - némi csiríz felhasználásával - a halloweeni maszkját, amivel hatalmas sikert aratott a bulin!


Honnan meríted az ihletet az alkotásaihoz?

Ötletet szinte bárhonnan lehet meríteni. Nekem a leggyakrabban abból jön, mikor ki akarok valamit dobni. Ránézek egy tárgyra és látom előre, hogy mit tudok belőle kihozni. Ha szükségem van valamire és egy egyszerűbb dologról van szó, az az első, hogy körbenézek itthon, hogy mit tudok felhasználni. Több kisebb praktikát használok napi szinten.

Mondanál erre konkrét példát?

Az egyik ilyen dolog, amit nagyon hasznosnak találok, az a nyaklánctartó vállfa. Mint sok nőnek, nekem is problémát okozott a sok összegubancolódó nyaklánc, így olyan megoldást akartam találni, ahol nem állnak az ékszereim össze egy labdába. A vállfa tökéletes megoldásnak bizonyult, és még kalaptartónak is elmegy.


A másik az általam kutyaszőrből készített tarsoly. Többször megfordult a fejemben, hogy nem kellene mindig a kukában végeznie annak a szőrnek, hiszen a belőle készített tárgyak a kutyámra emlékeztetnek mindig. Szóval az utóbbi adag most már örök emlékül szolgál, és még hasznát is veszem, mint jutalomfalat-tartó.

Mi zajlik benned alkotás közben?

Nem mondhatom, hogy sok minden játszódik le bennem, csak arra koncentrálok, hogy minél jobban sikerüljön az általam elképzelt tárgy. Tehát az egyetlen dolog, ami ilyenkor végbemegy bennem, az a törekvés, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból és elérjem a célomat.




Melyik alkotásaidra vagy a legbüszkébb? S kérlek, mesélj egy kicsit arról is, hogy hogyan, milyen technikával készülnek ezek a csodálatos kis alkotások!



A legnagyobb büszkeségem 2 alkotásomra korlátozódik. Egyik a halloweeni maszkom, melyet újságpapír darabok, csiríz és némi tempera segítségével készítettem el, amely egyébként az egyik kedvenc zenekarom énekesének maszkját mintázza. Nem volt könnyű, mert a próbababa fejformája amit használtam, kissé eltér attól a formától, amit szerettem volna eredményként látni, ezért muszáj volt itt-ott több vagy kevesebb réteggel dolgoznom. Példaként az orrot tudom felhozni. Míg máshol 15 réteg van, az orr 40-45 rétegből áll. Az áll részt is pótolnom kellett, hogy illeszkedjen az arcomhoz. Nagyon sokat dolgoztam vele, de teljesen megérte. Azóta is ha beöltözős buliba, vagy farsangi ünnepélyre kell menni, 100%, hogy ezt viselem. Hatalmas élmény volt számomra, hogy 4 napi munka eredményét megmutathattam és nagyon boldog voltam, hogy több, számomra idegen ember is odajött hozzám gratulálni, mert felismerték a maszk által megszemélyesített egyént. A másik alkotás egyértelműen a CD ill. DVD lemezek felhasználásával készült fali díszem. Mivel sokat gitározom és nagyon zenecentrikus vagyok, így egyértelmű volt, hogy ezentúl egy violinkulcs és több akkord fog ráköszönni az emberre, ha benyit a szobámba. Mindenki ezt veszi észre legelőször. Nagyon aprólékos munkát igényel egy ekkora ábra felvitele, mivel a lemezeket kisebb-nagyobb (többnyire kisebb) darabokra kellett összevágnom. A ragasztást Sulifix általános ragasztóval oldottam meg. Könnyen fel tudtam ragasztani a darabokat, de ha eltávolításra kerülne a sor, az is nagyon egyszerű lenne.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése